BEVEZETÉS
Kemoimmunoterápiával javultak a CLL-es betegek kezelési eredményei, ennek ellenére a relapszus gyakori, és a mentő kezelések típusától függetlenül a rövidebb remissziós periódusok rövidebb túlélést eredményeznek. Emellett a jelentős toxicitás miatt az idősebb, illetve kísérő betegségekkel élő betegek egy része nem alkalmas kezelésre.

A Lancet Neurology-ban publikált igen érzékeny vérvizsgálattal kimutatható, ha az agy traumás sérülést szenvedett, és CT vizsgálatra van szükség. 

A 80 és 100 éves kor közötti, ischaemiás stroke-ot szenvedett, pitvarfibrilláló betegek körében az antikoagulánsok használata az életkor előrehaladtával csökkenő tendenciát mutat, holott az antikoaguláns kezelés ebben a korcsoportban is szignifikánsan kisebb stroke miatti és kisebb teljes mortalitást eredményez.

Stroke, 2017

A fejfájás legtöbbször önálló betegség, de más betegségek vagy sérülé­sek tünete is lehet. A cikk a tüneti és a primer fejfájások főbb típusainak elkülönítéséhez szükséges tudnivalókat foglalja össze, elsősorban a nem neurológus olvasók számára.

Az olyan esetek mintegy felében, ahol a „tisztázatlan eredetű tudatzavar” a vezető tünet, a neurológiai ok az elsődleges. Az esetleges vissza nem fordítható károsodások megelőzése érdekében fontos az ok gyors felis­merése és kezelése. Ideális esetben a sürgősségi felvételkor belgyógyász és ideggyógyász is részt vesz a beteg ellátásában.

A császármetszések arányának emelkedése megállíthatatlan folyamatnak tűnik. A közlemény összefoglalja az indikációs területek elmúlt évtizedek­ben bekövetkezett változásainak okait, elemzi a feleslegesen végzett mű­tétek megelőzésének szükséges és lehetséges módjait.

A koponyát és az agyat érő sérülések az élet első négy évtizedében több áldo­zatot szednek, mint a daganatos és a keringési betegségek együttvéve. A ko­ponyaűri vérzés kialakulása pillanatok műve, de a teljes vagy részleges felépülés hónapokig is tarthat. Elővigyázatos közlekedéssel, a lakás biztonságos kialakításá­val, bukósisak szükség szerinti viselésével a koponyaűri vérzést okozó fejsérülések többsége megelőzhető.

A koponya-agy sérülések a világon a harmadik vezető halálokot képezik; a kórkép az első négy életévtizedben több áldozatot szed, mint a daganatos és keringési megbetegedések együttesen. A sérültek sorsát meghatározza az első néhány órában kapott ellátás minősége, szervezettsége: emiatt és a betegek fiatal életkora következtében a tudományos bizonyítékon alapuló nemzetközi ellátási irányelveket követő kezelés az egyik legköltséghatékonyabb orvosi tevékenység. A közlemény a heveny, traumás burki és intraparenchimális vérzéseket veszi górcső alá.

Az Orvostovábbképző Szemle jelen számában az idegsebészi ellátást igénylő koponya­űri vérzésekről olvashatunk. A hazai ellátás szervezéséből adódóan ezek­kel az esetekkel a neurológus szakor­vosok is gyakran találkoznak, így sok múlik felkészültségükön, tapasztalatu­kon a betegek további sorsát illetően. Természetesen a diagnosztikus és terá­piás döntésekben az idegsebészre hárul a döntő szerep, de az ilyen betegek ellá­tásában jártas sebészek, az idegsebésze­ti osztályok elérhetősége az ország több régiójában korlátozott, így nem kerül­hető meg a neurológusok bevonása, együttműködése.

A szem vörössége nélkül jelentkező fájdalom a látást veszélyeztető állapot első jele is lehet, pl. szűk zugú glaukóma esetén. Óriássejtes arteritis esetén sürgős szteroidkezelést kell indítani. A kisugárzó fájdalom forrása pl. melléküreg-betegség vagy neurológiai elváltozás lehet.